Hírek

Friss hírek, információk

Az EKÁER bevezetésével kapcsolatos új kötelezettségekről

A 2014. évi adótörvény módosításokat tartalmazó törvénycsomagnak a gazdaság kifehérítését szolgáló rendelkezései között kiemelt szerepet tölt be az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) bevezetése.

A rendszer célja az áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítása, valamint az, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba olyan áru, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz.

E célok elérése érdekében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) új bejelentési szabályokkal egészül ki, továbbá rendelkezik a kockázati biztosíték nyújtására vonatkozó szabályokról, valamint a bejelentés nem teljesítésének jogkövetkezményeiről. Az EKAER rendszer működésével kapcsolatos részletszabályokat NGM rendelet tartalmazza.

I. Az új bejelentési kötelezettséggel érintett tevékenységi körök

Bejelentési kötelezettség terheli

1) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt,

2) Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, valamint

3) belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést

folytató adózókat, amennyiben a fenti tevékenységet az Útdíjtörvény szerinti útdíjköteles gépjárművel (azaz 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű gépjárművel) közúti fuvarozás keretében végzik. (a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység).

Az 1-2. pontok esetében az „egyéb cél” alatt a bérmunka céljából történő fuvarozást is érteni kell. A saját tulajdonban lévő termék belföldről másik tagállamba, illetve másik tagállamból belföldre történő mozgatása az áfa kötelezettség szempontjából termékértékesítésként, illetve beszerzésként kezelendő, így ezeket a tényállásokat is bejelentési kötelezettség terheli.

A 3. pont szerinti belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés alatt az olyan termékek értékesítése értendő, amelyeket az adózó a Közösség más tagállamából, harmadik országból történő beszerzést, vagy belföldi saját előállítást, létrehozást követően először értékesítette fuvarozással egybekötötten belföldi rendeltetési helyre, úgy, hogy az értékesítés általános forgalmi adóköteles Első adóköteles értékesítésnek tekintendő a bérmunkával létrehozott termék belföldre, nem végfelhasználó felé történő értékesítése. Tekintettel arra, hogy a feltételek között szerepel az is, hogy az értékesítés adóköteles legyen, nem kell EKAER számot kérni a mezőgazdasági termelők olyan értékesítéséhez kapcsolódó fuvarozás esetén, amellyel összefüggésben a termelőt kompenzációs felár illeti meg. Továbbá első adóköteles értékesítés hiányában nem kell EKAER számot kérni az alanyi adómentes adózó fuvarozással járó belföldi értékesítése esetén sem. Ugyanakkor, ha az alanyi adómentes adózó által értékesített terméket továbbértékesíti egy nem alanyi adómentes adózó, és az értékesítés fuvarozással jár, akkor ez utóbbi értékesítés első adóköteles értékesítésnek minősülhet EKAER bejelentés szempontjából.

Az Art. végfelhasználónak tekinti azt a természetes személyt, aki a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárolja. Ebből következik, hogy a magánszemélyt nem terheli bejelentési kötelezettség, ha a magánszemély saját magánszükséglete kielégítése érdekében vásárol.

Hangsúlyozandó, hogy a 3. pont szerinti esetkör csak az értékesítéssel együtt járó fuvarozásra terjed ki, a saját termék két belföldi cím közötti mozgatására nem.

Az 1-3. pont szerinti tevékenységre is igaz, hogy a bejelentési kötelezettség a közúti fuvarozás keretében történő szállításra terjed ki, azaz nem terheli bejelentési kötelezettség az adózót, ha ettől eltérő módon, például kizárólag vasúton fuvaroztat. Amennyiben ugyanaz a szállítás „többféle” járművel, azaz például vasúton és közúton is történik, ebben az esetben a szállítás közúti szakaszára vonatkozik a bejelentési kötelezettség.

A kockázatos termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységre vonatkozó szabályok

A kockázatos termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységre az alábbi, speciális szabályok vonatkoznak. A bejelentési kötelezettség a kockázatos élelmiszerek esetében akkor is fennáll, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles (3,5 tonnánál alacsonyabb össztömegű), és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot meghaladja, illetve egyéb kockázatos termékek esetében, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja.

A kockázatos élelmiszerek és egyéb kockázatos termékek körét NGM rendelethatározza meg.

A bejelentést első alkalommal a 2015. január 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozások tekintetében kell teljesíteni. A fuvarozás megkezdésén a gépjárműre történő felrakodást kell érteni.

II. Mentesség

A mentességi szabályok köre három csoportra osztható.

– Az útdíjköteles gépjárművel végzett ún. gyűjtőfuvarokat (több címzett részére kisebb mennyiségű termékeket egy gépjárművön szállító fuvarok) mentesítő szabály alapján nem terheli bejelentési kötelezettség:

a) az adózót, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg, valamint

b) az adózót, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot nem haladja meg, illetve egyéb kockázatos termékek esetében, tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.

– Nem kell bejelenteni a kizárólag a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholterméket, sört, bort, pezsgőt, köztes alkoholterméket, dohánygyártmányt, szárított dohányt, ellenőrzött ásványolajterméket, bioetanolt, biodízelt, E-85-öt vagy ezek közül többet szállító gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységet.
– Az egyes nemzetbiztonsági, közegészségügyi, katasztrófavédelmi feladatokat ellátó gépjárművekkel történő közúti fuvarozási tevékenységet szintén nem kell bejelenteni, úgy mint a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az Országgyűlési Őrség gépjárművével, illetve a segélyszállítmányt szállító gépjárművel végzett szállítást.

III. A bejelentendő adatok köre

1. feladó adatai (név, adóazonosító szám),
2. felrakodás címe,
3. címzett adatai (név, adóazonosító szám),
4. kirakodás (átvétel) címe,
5. kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó vállalkozás adatai (név, adóazonosító szám), amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel,
6. az EKAER számhoz tartozó termék(ek):

– általános megnevezése,
– a vám-és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 EGK tanácsi rendelet I. számú mellékletének (a Kombinált Nómenklatúrának) a bejelentéskor hatályos szövege szerinti vámtarifaszám (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig),
– az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban,
– veszélyes termék fuvarozása esetén a veszélyességi bárca száma,

7. a termék könnyebb beazonosítása érdekében az adott termék adózónál használt cikkszáma, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll,

– a termék közúti fuvarozásának indoka, ami lehet:
– termékértékesítés,
– termékbeszerzés,
– bérmunka,
– egyéb cél,

8. amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték (Az elektronikus felületen akkor is forintban kell megadni az értéket, ha a termék értékét eredetileg nem forintban határozták meg, a forintra történő átszámítás a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon történik. Olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam–lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani. Adó nélküli ellenérték/beszerzési ár alatt az általános forgalmi adó nélküli ellenérték/beszerzési ár értendő.)
9. a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma (amennyiben a termék fentiek szerinti fuvarozása több gépjárművel történik, például a gépjármű pótkocsit is vontat, ugyanazon EKAER számhoz tartozóan valamennyi rendszámot rögzíteni kell),
10. az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló fuvarozás, valamint belföldi feladási címről belföldi rakodási címre történő fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontja,
11. a Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén, a termék fuvarozására használt gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontja.

IV. A bejelentésre köteles személyek, bejelentési határidő

1. Az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzési célú behozatal esetén

Közösségen belüli termékbeszerzési célú közúti fuvarozás esetén:

Címzett jelenti be:

az 1-9. pont szerinti adatokat a termék fuvarozásának megkezdéséig, a 10. pont szerinti adatot a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon.

Átvevő jelenti be:

amennyiben nem a címzett veszi át a terméket, a 10. pont szerinti adatot a terméket átvevő jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon.

Közösségen belüli termékbeszerzéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén:

Átvevő jelenti be:

az 1-9. pont szerinti adatokat a termék fuvarozásának megkezdéséig, a 10. pont szerinti adatot a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon.

Fontos szabály, hogy – sem termékbeszerzés, sem egyéb célú behozatal esetén – az EKAER szám megállapításának nem feltétele a gépjármű forgalmi rendszámának megadása, azonban a rendszámot legkésőbb a termék gépjárműre történő fuvarozásának megkezdéséig be kell jelenteni.

2. Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel esetén

Közösségen belüli értékesítés céljából történő közúti fuvarozás esetén

Feladó jelenti be:

az 1-4. pont, 6-9. pont szerinti adatokat a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig, a 11. pont szerinti adatot a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.

Felrakodó jelenti be:

amennyiben a termék felrakodását nem a feladó végzi, a 11. pont szerinti adatot a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.

Közösségen belüli értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén

Felrakodó jelenti be:

az 1-4. pont, 6-9. pont szerinti adatokat a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig, a 11. pont szerinti adatot a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.

Fontos szabály, hogy – sem termékértékesítés, sem egyéb célú kivitel esetén – az EKAER szám megállapításának nem feltétele a gépjármű forgalmi rendszámának megadása, azonban a rendszámot legkésőbb a termék gépjárműre történő fuvarozásának megkezdéséig be kell jelenteni.

3. Belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés esetén

Feladó jelenti be:

az 1-9. pont szerinti adatokat a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig.

Fontos szabály, hogy az EKAER szám megállapításának nem feltétele a gépjármű forgalmi rendszámának megadása, azonban a rendszámot legkésőbb a termék gépjárműre történő fuvarozásának megkezdéséig be kell jelenteni.

Címzett (ha nem a címzett veszi át a terméket, az Átvevő) vagy a Feladó jelenti be:

a 10. pont szerinti adatot a szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon.

Adatmódosítás

A bejelentendő adatok közül kizárólag az alábbiak módosítására van lehetőség (a módosítás indokának megadásával) az EKAER szám 15 napos érvényességi ideje alatt, belföldre irányuló fuvarozás esetén a termék átvételi helyre érkezdésének bejelentéséig:

– az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban,
– amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték.
– a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma.

A fenti adatok az EKAER szám érvényességi ideje alatt többször módosíthatók, azonban az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.

Érvénytelenítés

Az EKAER szám 15 napos érvényességi ideje alatt lehetőség van az EKAER szám adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) vagy a teljes körű adatbejelentési joggal rendelkező személy általi érvénytelenítésére is, azaz a fuvarozás meghiúsulása jelenthető be ily módon. Fontos kiemelni, hogy az EKAER szám az érvényességi ideje nem hosszabbítható meg, annak lejártát követően új számot kell igényelni.

V. A bejelentésre köteles személyek a közúti fuvarozással járó tevékenységek szerint:

Címzett: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzését vagy belföldi beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya.

Feladó: a terméknek Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló, vagy első belföldi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő – értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, valamint az általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője.

Felrakodó: a közúti fuvarozásához használt gépjárműre a termék felrakodását végző személy.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 96. § (1) bekezdése alapján abban az esetben, ha a termék importja során a vámeljárásban az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője jár el, az importáló írásos meghatalmazása alapján a közvetett vámjogi képviselő az adómentesség érvényesítése érdekében is eljárhat az importáló helyett. Ez esetben az Art. lehetővé teszi, hogy az importáló mentesüljön a belföldi bejelentkezési kötelezettség alól. Ezt az adminisztrációs könnyítést átvéve az EKAER-ben sem az importáló, hanem a helyette eljáró közvetett vámjogi képviselő lesz a bejelentetésre kötelezett.

2015. január elsejétől az Art. rendelkezése alapján mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól az adózó, aki (amely) belföldön kizárólag az áfa-törvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít adómentesen a Közösség másik tagállamába, és az adómentesség érvényesítéséhez az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg. Ebben az esetben is – a közvetett vámjogi képviselőhöz hasonlóan – az adóraktár üzemeltetője köteles feladóként a bejelentésre.

Átvevő: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzése vagy belföldi értékesítése esetén, amennyiben nem a címzett veszi át a terméket, valamint a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló, beszerzéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozása esetén a terméket a kirakodási (átvételi) helyen átvevő személy.

VI. A bejelentés módja és a bejelentésre az adózón kívül jogosult személyek

A bejelentés teljesítése az EKAER elektronikus felületen történik, mely az interneten keresztül közvetlenül elérhető felület.

A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) ügyfélkapun történő felhasználónév és jelszó igénylését követően az EKAER elektronikus felületen jelenti be az Art.-ben meghatározott adatokat.

A bejelentést az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) helyett teljesítheti az a személy is, akinek részére az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felületen a bejelentéshez szükséges felhasználónevet és jelszót igényelt.

A bejelentés megtételére az adózó háromféle jogosultságot adhat, egyrészt valamennyi adat bejelentésére, valamint az EKAER szám érvénytelenítésére is kiterjedő jogosultságot, továbbá korlátozott jogosultságot, mely alapján az adott EKAER számhoz kapcsolódóan kizárólag a tömeg, érték és rendszám adatok módosítása lehetséges, illetve kizárólag a rendszám adat jelenthető be vagy módosítható.

Az adózó által az elektronikus felületen kijelölt személyek által tett bejelentések az adózó nevében tett bejelentésnek minősülnek. Az adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó az EKAER elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó jogosultságukat.

Fontos kiemelni, hogy a bejelentésre az adózó által – az EKAER felületen – feljogosított személyek nem kizárólag az Art. 7. §-a szerinti képviselők lehetnek, hanem bármely természetes személy.

Az EKAER elektronikus rendszerben felmerülő üzemzavarról és a rendszer karbantartásáról az állami adóhatóság tájékoztatást tesz közzé honlapján. Amennyiben az EKAER elektronikus felület üzemzavar vagy karbantartás miatt, vagy az internet-szolgáltatás elégtelensége miatt nem érhető el, a bejelentés elmulasztása miatt az adózó nem szankcionálható és a bejelentéseket az akadály megszűnését követő munkanapon kell teljesíteni.

VII. EKAER szám

Az állami adó- és vámhatóság a bejelentések alapján azonosító számot (EKAER számot) állapít meg. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a törvénynek megfelelő adattartalmú bejelentés alapján az EKAER elektronikus felületen képződik a szám, a hibátlan adattartalmú bejelentést követően azonnal, mely az adott bejelentéshez kapcsolódóan az elektronikus felületen rögzítésre kerül.

Fontos szabály, hogy az EKAER szám megállapításának nem feltétele a gépjármű forgalmi rendszámának megadása, azonban a rendszámot legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig be kell jelenteni.

Mit azonosít az EKAER szám:

Az EKAER szám a gépjárművel szállított termékegységet azonosítja az alábbi módon: az EKAER szám azt a termékegységet (rakományt) jelöli, melyet

– ugyanazon gépjárművel szállítanak,
– egy adott átvételi helyre,
– egy megrendelő (ha saját termék mozgatása történik, akkor a termék tulajdonosa, bérmunka esetén a címzett) számára,
– a gépjármű ezen útvonalon történő egyszeri mozgása során.

Egy EKAER számhoz több, vámtarifaszámmal azonosított termékfajta tartozhat.

Az EKAER szám 15 napig érvényes, ez idő alatt kell bejelenteni – útiránytól függően – az átvételi helyre érkezés, illetve a felrakodás megkezdésének időpontját, mellyel az EKAER szám „lezárt” státuszba kerül.

Az EKAER számot a bejelentésre kötelezett köteles a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy hatósági ellenőrzés során e személy is rendelkezzen az azonosító számmal. A „rendelkezésre bocsátásnak” nincs kötött formája, az a fuvarozóval való – bármely módon történő – közléssel valósulhat meg.

VIII. A kockázatos termékek közúti fuvarozására vonatkozó speciális szabályok

1. Biztosítékköteles tevékenységek köre

Fontos szabály, hogy nem mindhárom közúti fuvarozással járó tevékenységi kör esetén kell biztosítékot nyújtani, hanem kizárólag az alábbiak esetében:

Amennyiben az adózó kockázatos termékeknek

1. az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzését vagy egyéb célú behozatalát,
2. belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítését

végzi. (Nincs tehát kockázati biztosíték nyújtási kötelezettség a Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel esetén.) A bérmunka céljára történő közúti fuvarozással járó tevékenység kivételt képez a biztosítéknyújtási kötelezettség alól.

Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén EKAER számot az állami adó- és vámhatóság csak azon adózó számára állapít meg, aki vagy amely

kockázatos élelmiszerek tekintetében:

– az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon követhetőségéről szóló 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) előírásai szerint a tevékenységét első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként – ideértve a bértárolási tevékenységet is – bejelentette,
– az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként a VM rendelet előírásai szerint az első magyarországi tárolási hely bejelentésének eleget tett, és
– biztosítékadási kötelezettségét teljesítette,

egyéb kockázatos termékek tekintetében:

biztosítékadási kötelezettségét teljesítette.

Amennyiben a fenti feltételeket nem teljesíti az adózó, nem tud bejelentést teljesíteni az EKAER szám megállapítása érdekében!

2. Kockázati biztosíték

Kockázati biztosítékot első alkalommal 2015. január 31-éig kell nyújtani, az eddig az időpontig az EKAER elektronikus felületen rögzített, kockázatos termék érték adatok alapján.

A biztosíték mértéke

A biztosítéknak folyamatosan el kell érnie a bejelentés időpontjában a bejelentést megelőző 60 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés, vagy a felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát.

Tekintettel arra, hogy az Art. módosítás hatálybalépését követő 60 napon belül is teljesíteni kell a bejelentéseket, továbbá az első bejelentés alkalmával is figyelembe kell venni a 15 %-os szabályt, ezért az alábbi számítási szabály alapján kell eljárni:

A biztosíték összegének meghatározása során az annak alapjául szolgáló időszakot 2015. január 1-jétől az első biztosítékadási kötelezettséggel érintett bejelentés időpontjáig kell számolni. Amennyiben az első biztosítékadási kötelezettséggel érintett bejelentésre 2015. március 1-jét követően kerül sor, úgy a biztosíték összegének alapjául az általános szabályok szerinti, 60 napos időszak számít.

Az az adózó, aki korábban biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenységet nem végzett, első biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenysége bejelentésekor a bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15%-át köteles biztosítékként nyújtani. Az első biztosítékadási kötelezettséggel járó bejelentéstől számított 60. napig teljesítendő biztosítékadási kötelezettség során a biztosíték összegét ki kell egészíteni az adott bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15%-ával.

Amennyiben az adózó a biztosítékköteles tevékenységek közül mindkettőt folytatja, azaz

1. az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, valamint
2. belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést is

végez, kizárólag azon (vagy az 1., vagy a 2. pontba tartozó) tevékenységi kör után köteles kockázati biztosítékot nyújtani, melyre fenti módon számított, magasabb biztosíték összeg adódik. Ezt az EKAER elektronikus felület automatikusan számítja.

A rendelkezésre álló kockázati biztosíték mértékét az adózó (törvényes képviselője, meghatalmazottja), valamint a teljes körű adatbejelentési jogosultsággal rendelkező személy folyamatosan figyelemmel kísérheti az EKAER elektronikus felületen. Az elektronikus felületen lekérdezhető:

– a biztosíték aktuális egyenlege,
– a lekérdezés napját megelőző 60 nap alatt már bejelentett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 %-a,
– valamint a fenti két adat alapján – a rendelkezésre álló biztosíték összeget figyelembe véve – a biztosíték megemelése nélkül még bejelenthető termék adó nélküli érték összegének 15%-a.

Amennyiben a rendelkezésre álló összeget meghaladóan kíván adatot bejelenteni az erre jogosult személy, a biztosíték összegének kiegészítésére vonatkozó értesítést küld az elektronikus felület, és EKAER szám nem állapítható meg, így új bejelentés nem teljesíthető.

A biztosíték teljesítésének módja

A biztosíték az alábbi két módon nyújtható:

– elkülönített letéti számlára történő befizetés,
– pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján.

A kockázati biztosíték akkor minősül megfizetettnek, mikor az erre a célra létrehozott elkülönített letéti számlára befizetett összeget jóváírták, illetve a garanciaszerződést az állami adóhatóság nyilvántartásba vette, de legkorábban a garancia érvényességének kezdetétől.

A kockázati biztosíték adótartozásra történő elszámolása esetén az adótartozás megfizetésének napja az adószámlán történő jóváírás napja.

A kétféle módon teljesített biztosíték „átjárható”, azaz összesen kell rendelkezésre állnia a törvény által előírt mértékű biztosítéknak.

Elkülönített letéti számlára történő befizetés esetén a teljesítés napja

Amennyiben az adózó a biztosíték összegét az elkülönített letéti számlára történő átutalással teljesíti, úgy a banki munkanap záró időpontjáig benyújtott fizetési megbízásban szereplő összeget a fizetési megbízás teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság legkésőbb a következő banki munkanapon figyelembe veszi. Amennyiben az adózó a fizetési megbízáson a megbízás banki munkanapjától eltérő időpontot jelöl meg teljesítési dátumként, úgy a fizetési megbízás teljesítése esetén a fizetési megbízásban szereplő összeget az állami adó- és vámhatóság legkésőbb a megjelölt napot követő banki munkanapon veszi figyelembe.

A garanciaszerződés formájában nyújtott kockázati biztosíték

A garanciaszerződésre, a garantőr személyére vonatkozó egyes követelményekről az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer működéséről szóló NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tartalmaz részletszabályokat.

A Rendelet szabályainak értelmében az állami adóhatóság kizárólag abban az esetben veheti nyilvántartásba a garanciát, ha azt olyan pénzpiaci szereplő nyújtja, aki (amely) a tevékenységére előírt engedélyekkel rendelkezik és megfelel a következő feltételeknek:

a) nem áll csőd-, felszámolási, kényszer-végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,
b) adószámát jogerősen nem függesztették fel,
c) tevékenységét felügyeleti szerve nem függesztette fel,
d) érvényes engedéllyel rendelkezik garancia vállalására.

Az c)-d) pontokban rögzített feltételek fennállását az adózó a garantőr által kiállított nyilatkozattal igazolja.

Nem fogadható el a garancia abban az esetben, ha a garanciát nyújtó hitelintézettel szemben a 2013. évi CCXXXVII. törvény 189. §-a szerinti kivételes intézkedésre kerül sor.

A garanciával szemben támasztott jogszabályi előírások:

a) meghatározott összegre szól, ezen összeg szerepel az okiraton (Amennyiben ezen összeg forinttól eltérő pénznemben megadott pénzügyi adat, forintra történő átszámítása a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon történik. Olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam–lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani.),
b) meghatározott határnapig, de legalább 60 napig érvényes, az okirat tartalmazza az érvényesség kezdő és végső időpontját,
c) eredeti garancia, amelyben a garantőr arra vállal kötelezettséget, hogy az állami adóhatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül – a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül – az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlá(k)ra megfizeti a megbízója Art. 11. számú melléklet IV. alcím 10. pontja szerinti tartozását,
d) a fizetési igény bejelentésére az állami adóhatóságot kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg,
e) az érvényesség idején belül visszavonhatatlan vagy kizárólag az állami adóhatóság jóváhagyásával visszavonható,
f) tartalmazza a garanciát nyújtó garantőr megnevezését, bankszámlaszámát, valamint a megbízó nevét, címét, fizetési számlaszámát, adószámát.

A nem magyar nyelven kiállított garancia kizárólag hiteles magyar fordítással ellátva nyújtható be.

A garantőr személyét érintő körülmények hatása a kockázati biztosítékra

A garanciaszerződés formájában nyújtott biztosítéknak meg kell felelnie a Rendeletben meghatározott valamennyi követelménynek. Előfordulhat azonban, hogy a garantőr személyéhez kötődő, a garancia nyilvántartásba vételét kizáró feltételekben a garancia érvényességi idején belül változás következik be.

Ilyen esetben az adózó új, a feltételeknek megfelelő garancia benyújtására vagy elkülönített letéti számlára történő befizetésre köteles. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a garantőr személyéhez fűződő körülmény ne eredményezhessen méltánytalan helyzetet az adózó számára (azaz a fennálló körülmény ne jelentse egy későbbi bejelentés akadályát) a jogszabály a következő garanciális szabályt rögzíti. Amennyiben az állami adóhatóságnak a garantőr személyében rejlő, a garancia érvénytelenségét eredményező ok jut tudomására (pl. csődeljárás hatálya alá kerül), úgy a tudomásszerzést követően felhívja az adózót, hogy a garantőrrel kapcsolatos körülmények okán „fedezet nélkül maradt” garanciát pótolja megfelelő határidőn belül. A felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül az adózónak az elkülönített számlára történő befizetést teljesítenie kell, vagy igazolnia azt, hogy a jogszabályban foglalt kizáró feltétellel nem érintett garantőrnél megindította a szerződés megkötéséhez szükséges eljárást. Ebben az esetben 60 napig még lehetőség van EKAER szám megállapítására, de kizárólag a már rögzített garancia összeg mértékéig. 60 nap elteltével vagy garanciaszerződést kell az állami adóhatóságnál nyilvántartásba vetetni, vagy befizetést kell teljesíteni, ellenkező esetben nem lesz lehetőség a továbbiakban EKAER szám igénylésére.

Mentesség

Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az adózó

a) amennyiben az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy
b) amennyiben megfelel a következő feltételek mindegyikének:

– legalább két éve működik és
– szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint
– a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.

A mentesség feltételeinek fennállását az állami adóhatóság folyamatosan vizsgálja. Amennyiben a mentesség feltételei már nem állnak fenn, úgy az adózó az EKAER szám megállapítása érdekében az általános szabályok szerint, azaz biztosíték nyújtásával teljesítheti bejelentési kötelezettségét.

A biztosíték adótartozásra történő elszámolása

Az állami adóhatóság minden hónap végét megelőző 5 napon belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét az állami adóhatóság a tartozásra elszámolhatja, illetve a garanciát érvényesítheti. A biztosíték elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül. Az így csökkentett vagy teljes mértékben felhasznált biztosíték összegéről az adózó az elektronikus tárhelyére értesítést kap, ezt követően a biztosítékot ismételten ki kell egészíteni a jövőbeni ügyletekhez kapcsolódó EKAER számok megállapítása érdekében.

A biztosíték visszautalása

A biztosíték összegének visszautalása iránt az állami adóhatóság intézkedik, illetve a garanciavállalás felmondásához hozzájárulását a pénzintézet részére az alábbi esetekben továbbítja:

a) a cégnyilvántartásban szereplő adózó cégnyilvántartásból való törlése esetén a cég volt tulajdonosai által előterjesztett kérelem alapján,
b) az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége megszüntetése esetén a magánszemély kérelme alapján,
c) a kockázatos termék vonatkozásában a 22/E. § (1) és (4) bekezdéseiben meghatározott tevékenység megszüntetése esetén az adózó kérelme alapján, amely kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelem beérkezését megelőző hatvan napban ilyen tevékenységet az adózó nem folytatott,
d) amennyiben az adózó a biztosíték nyújtását követően megfelel a mentességi feltételek valamelyikének, az adózó kérelme alapján.

A biztosíték visszautalásának, a garanciavállalás felmondásához való hozzájárulás kiadásának határideje a kérelem beérkezését követő 30 nap. Az állami adóhatóság a visszatartási jogát az adózó általa nyilvántartott köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott köztartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti.

Az utalást a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó esetén a pénzforgalmi számlára, megszűnt adózó (tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó) esetén a kérelemben megjelölt számlára vagy postai átvételi címre teljesíti az állami adó- és vámhatóság.

A biztosíték összegének csökkentése iránti kérelem

Az adózó beszerzésre, értékesítésre, egyéb célú behozatalra/kivitelre irányuló tevékenységének volumene változhat, és nem indokolt, hogy az évente egyszeri vagy néhányszor előforduló nagy mennyiségű beszerzés/értékesítés miatt egész évben kiugróan magas összegű biztosítékot nyújtson az adózó. Ezért a biztosíték összegének csökkentése iránt az adózó kérelmet terjeszthet elő. A biztosíték összege abban az esetben csökkenthető, ha a rendelkezésre álló biztosíték 60 napon keresztül folyamatosan meghaladja a biztosítékra előírt, törvény szerinti mértéket. Ebben az esetben a biztosíték összege legfeljebb a törvényben előírt mértékre csökkenthető.

A biztosíték egy része visszautalásának, a garanciavállalás módosításához való hozzájárulás kiadásának a határideje a kérelem beérkezését követő 30 nap. Az állami adóhatóság a visszatartási jogát az adózó köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott köztartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti.

IX. Jogkövetkezmények

Az áfa csalások visszaszorítása érdekében az Art. ellenőrzésre vonatkozó új szabályai az állami adó- és vámhatóság helyszínen eljáró ellenőrei számára új intézkedési lehetőségeket biztosítanak. Tekintettel arra, hogy az áfa alanyának tulajdonában álló, kereskedelmi mennyiségű termék csak a termék eredetét hitelt érdemlő igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél, számla) birtokában fuvarozható, az ellenőr nyilatkozattételre kötelezheti a fuvarozást végző személyt a termék tulajdonosára, eredetére vonatkozóan, továbbá felhívhatja a tulajdonjogot igazoló dokumentumok bemutatására. A fentieken túl, az ellenőrzés során az egyéb érintett fuvarozó, a címzett, az átvevő és a feladó is nyilatkozattételre hívható fel a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről, a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról, a termék átvételéről, kirakodásának címéről, az EKAER számról, valamint, amennyiben a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan használatának jogcíméről. Amennyiben az áfa alany a nyilatkozattételt megtagadja, vagy azt kockázati tényezők indokolják, az ellenőr a szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat (csomagzár vagy raktérzár) alkalmazhat.

A közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem teljesítésének, valamint a bejelentési kötelezettség hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítésének jogkövetkezménye, hogy a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság a be nem jelentett áru értékének 40 %-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

A bejelentési kötelezettség nem teljesítése, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítése esetén kiszabott mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy ebben az esetben – az igazolatlan eredetűnek minősülő termék – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – a bírság összegének mértékéig lefoglalható, melyről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik az állami adó- és vámhatóság. A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető és elszállíttatható. Az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabásáról hozott határozatát a jelenlévő adózóval, vagy annak képviselőjével, meghatalmazottjával, alkalmazottjával közli, és a határozat a közlés időpontjától kezdve a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

A fenti jogkövetkezményeket az állami adó- és vámhatóság első ízben 2015. február 1-jétől alkalmazza.

A kockázatos termékekhez kötődik továbbá az a jogkövetkezmény, hogy amennyiben a törvényben meghatározott mértékben nem áll rendelkezésre kockázati biztosíték, az adózó bejelentést nem teljesíthet, azaz EKAER szám megállítását sem kérheti.

A tájékoztató a kihirdetett, valamint az Országgyűlés által már megszavazott törvény (2014. évi LXXIV. törvény és T/2141. számú törvényjavaslat és T/2373. számú törvényjavaslat), és a miniszteri rendeletek tervezete alapján készült.

EnglishSlovakiaGermanRomania