Bejelentésre kötelezett tevékenységek

Fuvarozások, speciális ügyletek

A válaszok az Országgyűlés által megszavazott és kihirdetett törvény, továbbá a miniszteri rendeletek alapján készültek.

1. Mit jelent pontosan az első adóköteles termékértékesítés?

A belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés alatt az olyan termékek értékesítése értendő, amelyeket az adózó a Közösség más tagállamából, harmadik országból történő beszerzést, vagy belföldi előállítást, létrehozást követően először értékesített fuvarozással egybekötötten belföldi rendeltetési helyre úgy, hogy az értékesítés adóköteles. Első adóköteles értékesítésnek tekintendő a bérmunkával létrehozott termék belföldre, nem végfelhasználó felé történő értékesítése. Tekintettel arra, hogy a feltételek között szerepel az is, hogy az értékesítés adóköteles legyen, nem kell EKAER számot kérni a mezőgazdasági termelők olyan értékesítéséhez kapcsolódó fuvarozás esetén, amellyel összefüggésben a termelőt kompenzációs felár illeti meg. Továbbá első adóköteles értékesítés hiányában nem kell EKAER számot kérni az alanyi adómentes adózó fuvarozással járó belföldi értékesítése esetén sem. Az Art. végfelhasználónak tekinti azt a természetes személyt, aki a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárolja.

2. Miként kell kezelni az olyan háromszereplős értékesítéseket, ahol egy magyar közvetítő értékesít Magyarországról más tagállamba vagy más tagállamból Magyarországra, és a szállítás a közvetítő megbízásából az eredeti eladó és a végső címzett között közvetlenül valósul meg? Ezekben az esetekben belföldi értékesítésre és tagállamba történő értékesítésre vagy onnan történő beszerzésre is sor kerül. Ilyen esetben két bejelentést kell tenni?

Mivel a vázolt esetben egyetlen szállítás történik, és az útdíjköteles gépjárművel végzett, az Európai Unió más tagállamából Magyarországra, illetve Magyarországról az Európai Unió más tagállamába történő közúti fuvarozással járó tevékenység esetén szükséges az EKAER rendszerben az adatokat rögzíteni, így bejelentési kötelezettséget is csak egyszer kell teljesíteni.

3. Az olyan export esetében, ahol Áfa-raktáron keresztül történik az értékesítés, azaz vámhatárt lép (vámolásra kerül) a tétel, kell-e EKAER a magyar felrakó hely és a magyar vámraktár között?

Az áfa-raktárból történő értékesítés esetén is igaz, hogy csak a Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés esetén kell EKAER számot kérni, amennyiben az áfa-raktárból a terméket az Európai Unión kívüli országba értékesítik, azt nem terheli bejelentési kötelezettség.

4. Az EU más tagállamába irányuló fuvarozás esetén nincs tisztázva az áru címzetthez érkezése után az EKAER visszaigazolásának módja.

Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén az áru megérkezésekor bejelentési kötelezettség nem áll fenn.

5. Saját áru kiszállításakor is fennáll a bejelentési kötelezettség?

Amennyiben a saját áru mozgatása kizárólag belföldön történik, úgy az után nem áll fenn bejelentési kötelezettség. Az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzés vagy egyéb célú behozatal, illetve Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel, továbbá belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés esetén áll fenn a bejelentési kötelezettség.

6. Telephelyeink között történhet-e EKAER nélküli átszállítás (alapanyag, áru, stb.)?

Csak akkor áll fenn bejelentési kötelezettség, ha a belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés történik. Így, ha az adóalany belföldi telephelyei között fuvarozza/fuvaroztatja a saját termékét, nem kell EKAER számot igényelni. Azonban, ha az adóalany a terméket olyan telephelyei között fuvarozza/fuvaroztatja, amelyek közül az egyik az Európai Unió más tagállamában található, a bejelentési kötelezettség az egyéb célú behozatal, illetve egyéb célú kivitel okán fennáll.

7. Van-e bejelentési kötelezettsége a termékbeszerzőnek, ha magát a fuvareszközt szerzi be, amely „saját lábon” érkezik a vevő telephelyére?

A bejelentési kötelezettség a termékértékesítés/beszerzés tényéhez kötődik, így nincs annak relevanciája, hogy a megvásárolt áru saját lábon érkezik-e vagy sem, tehát ebben az esetben is fennáll a bejelentési kötelezettség.

8. Távol-keletről tengeren érkező konténer Magyarországra vasúton érkezik meg, valamely terminálon átrakásra kerül közúti alvázra, és közúton érkezik az importáló cég telephelyére. Ebben az esetben ez a nem EU-s beszerzés minek minősül EKAER szempontjából?

Ebben az esetben nem áll fenn bejelentési kötelezettség tekintettel arra, hogy harmadik országos reláció esetén nincs bejelentési kötelezettség.

9. A magyarországi vevői készlet esetén a korábban már Magyarország területére behozott termékből kerül kitárolásra és magyarországi címekre történő elszállításra termék. Helyes-e az a következtetés, hogy ezek a kitárolások az Áfa tv. szerinti közösségen belüli termékbeszerzésnek minősülnek, így ezek nem első belföldi adóköteles termékértékesítések lesznek, illetve ilyenkor már fuvarozás sem kapcsolódik az ügylethez, így nem szükséges EKAER számot igényelni utána.

Nem szükséges EKAER számot igényelni abban az esetben, ha az adóalany kitárolja a terméket a vevői készletéből úgy, hogy azt értékesítés nélkül átszállítja/átszállítattja egy másik belföldi címre. Azonban, ha a vevői készletből úgy tárolja ki és adja fel a terméket egy másik belföldi rendeltetési helyre, hogy azt egyúttal értékesíti is, akkor ahhoz belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés jogcímén – az egyéb feltételek fennállása esetén – szükséges az EKAER szám.

10. Abban az esetben, ha egy Magyarországról induló, az Európai Unióba tartó szállítás kombinált módon közúton és vasúton történik (és a közúti szakasz minimális), az ilyen kombinált szállítással végrehajtott Közösségen belüli értékesítéshez szükséges EKAER számot igényelni? 

Igen, a közúti szakasz tekintetében szükséges az EKAER szám igénylése.

11. Belföldi bérmunka esetében a gyártáshoz szükséges alapanyagok és a keletkező termékek mozgatásához kell-e EKAER számot kérni, mivel az áru tulajdonosa nem változik, de a termék fajtája igen (pl. nyers termékből feldolgozott termék)?

Belföldi viszonylatban csak a nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértésesítés esetén szükséges EKAER számmal rendelkezni, saját alapanyag, termék mozgatásához nem.

Amennyiben azonban az alapanyagot az EU másik tagállamából hozzák be belföldre, illetve a bérmunka következtében előálló terméket belföldről az EU másik tagállamába szállítják vissza, mind az EU-belföld mind a belföld-EU fuvarozáshoz szükséges EKAER szám igénylése, tekintettel arra, hogy ebben az esetben megvalósul az egyéb célú behozatal és az egyéb célú kivitel.

12. Mi a teendő az Európai Unión kívülről érkező fuvarokkal?

Az EU-n kívülről érkező szállítások mindaddig nem bejelentés kötelesek, míg harmadik országos árunak minősülnek. Amint a vámeljárás lefolytatásra kerül, úgy az általános szabályok szerint kell eljárni a szállítás irányának és az ügylet típusának figyelembe vételével.

13. Mit jelent a felrakodási cím? (A felrakodási cím eltérhet az eladó címétől.)

A felrakodás címénél a tényleges felrakodási címet kell bejelenteni, ahol az áru a szállító járműre kerül.

14. Mit jelent az áru általános megnevezése?

A termék általános megnevezése a termék hétköznapi forgalomban használt megnevezése, illetve a csomagoláson megjelölt megnevezés, azonban ezen megnevezésnek összhangban kell állnia a bejelentendő adatoknál feltüntetett vámtarifaszámmal. A megnevezés és a VTSZ összhangja azonosítja az adott termékféleséget.

15. Mit jelent az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó tömeg kg-ban?

A bruttó tömeg a termék és a tára (a termék-csomagolás) súlya együttesen.

16. Mit jelent a termékértékesítés?

Termékértékesítés alatt az Áfa tv. szerinti termékértékesítés értendő.

17. Tisztázni szükséges egyértelműen a fogalmakat, mert a feladó és felrakó hely (kiszolgálás helye), a címzett és a lerakó hely (átvétel helye) eltérhet.

Az Art. alapján a címzett a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzését vagy belföldi beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya, a feladó a terméknek Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló, vagy első belföldi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő – értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, valamint az általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője.

Mivel nem a feladó, hanem a felrakodás címét kell megadni, és nem a címzett címét, hanem a kirakodás (átvétel) címét kell megadni, nem okoz gondot, ha ezek az adatok eltérnek.

EnglishSlovakiaGermanRomania