Jogkövetkezmények – szankciók, bírság

A válaszok a kihirdetett, valamint az Országgyűlés által már megszavazott törvény, továbbá a miniszteri rendeletek tervezete alapján készültek.

1. Melyek a kötelező bejelentés elmulasztásának szankciói?

Ha az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget az Art. szerinti bejelentési kötelezettségének, illetve a bejelentési kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.

2. Ha egy szerelvényen több megbízó áruját szállítjuk és az egyik megbízó által lejelentett áru mennyisége eltér a ténylegesen szállított áru mennyiségétől, a hatóság milyen szankciót alkalmaz? Hatósági zár esetén hogyan jut el időben az áru a többi partnerhez?

Amennyiben az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének, illetve a bejelentési kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Ezen kívül, amennyiben az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket – a romlandó áruk és az élő állat kivételével – a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról a hatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. Hatósági zárat indokolt esetben, az összes körülmény mérlegelését követően alkalmaz a hatóság. A hatósági zár lehet pecséttel ellátott csomagzár vagy raktérzár. A bejelentett adatok helyességéért – így az áru mennyiségéért – a bejelentésre kötelezett felel, ezért a jogkövetkezménnyel is neki kell számolnia hibás, hiányos bejelentés esetén.

Szükséges itt kiemelni, hogy a bejelentéseket az adózó vagy az a személy teljesítheti, akinek részére az adózó vagy törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja az EKAER felületen a bejelentéshez szükséges felhasználónevet és jelszót igényelt az Art. általános képviseleti szabályaitól függetlenül. A felhasználónévvel és jelszóval rendelkező személyek által tett bejelentés az adózó nevében tett jognyilatkozatnak minősül.

3. Lesz valamennyi türelmi idő a rendszer 2015. január 1-i bevezetését követően?

A bírságolásra vonatkozó törvényi rendelkezéseket az állami adó- és vámhatóság 2015. február 1-jétől alkalmazza, tehát az EKÁER rendszer bevezetését követően 30 napos türelmi időszak lesz, így mulasztási bírság és lefoglalás helyett figyelmeztetés alkalmazására kerül sor.

Forrás: NAV

EnglishSlovakiaGermanRomania