Kockázatos termékek, kockázatos élelmiszerek, kockázati biztosíték

A válaszok a kihirdetett, valamint az Országgyűlés által már megszavazott törvény, továbbá a miniszteri rendeletek tervezete alapján készültek.

1. Mikor kötelező a kockázati biztosíték nyújtása?

Biztosítékot kizárólag akkor kell nyújtani, amennyiben az adózó kockázatos termékeknek

 – az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzését vagy egyéb célú (ideértve a saját tulajdonú termék más tagállamból Magyarországra történ? behozatalát is) behozatalát,

 –  belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítését végzi, és esetében nem áll fenn olyan körülmény, mely alapján mentesülhet a biztosítéknyújtási kötelezettség alól.

Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az adózó:

 – amennyiben az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy

 – amennyiben megfelel a következő feltételek mindegyikének:

      – legalább két éve működik, és

      – szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint

      – a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.

2. Mit kell garantálni a kockázati biztosítékkal?

A kockázati biztosíték az érintett ügylettel kapcsolatos minden felmerülő közteher biztosítására szolgál.

3. Mit jelent az adó nélküli ellenérték?

Az adó nélküli ellenérték az általános forgalmi adó nélküli (nettó) árat jelenti.

4. Van-e lehetősége a fuvarosnak a fuvaroztató által adandó garancia/biztosíték ellenőrzésére?

Tekintettel arra, hogy az ellenőrzést az állami adó- és vámhatóság végzi, erre nincs lehetőség. A biztosítékot az EU más tagállamából Magyarország területére irányuló termékértékesítést és/vagy egyéb célú behozatalt, valamint a belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles értékesítést megvalósító adózó kell, hogy nyújtsa, az ő adókötelezettségei teljesítésének biztosítása céljából. Tehát a fuvarozó – ha nem ő a behozatalt vagy az értékesítést megvalósító – szempontjából a biztosíték megléte érdektelen. Egyebekben a biztosíték nyújtásának tényét (vagy az e tekintetben fennálló mentességet) az adóhatóság az EKAER szám kiadása előtt vizsgálja, és amennyiben hiányosságot észlel, az EKAER szám nem kerül kiadásra.

5. Mennyi a kockázati biztosíték összege? 

A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie bejelentést megelőző 60 napban teljesített

a) bejelentések során megállapított, és az átvételi címre érkezés/felrakodás megkezdésének bejelentésével rendelkező EKAER számokhoz tartozó termékek, valamint

b) a még érvényes EKAER számokhoz tartozó termékek

együttes adó nélküli értékének 15 %-át.

Fontos, hogy az adott napon bejelenteni kívánt termékek adó nélküli ellenértékét is számításba kell venni! Amennyiben az adózó mindkét jogcímen kötelezett biztosíték nyújtására, (azaz mind az EU más tagállamából Magyarország területére irányuló termékértékesítést és/vagy egyéb célú behozatalt, mind a belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles értékesítést is megvalósít), úgy a magasabb összegű biztosítékot kell nyújtania.

6. Mit jelent pontosan a kockázatos élelmiszerek fogalma?

A kockázatos termékek meghatározásáról szóló NGM rendelet 1. számú melléklete taxatíve felsorolja a kockázatos élelmiszereket, míg a 2. számú melléklet az egyéb kockázatos termékeket tartalmazza vámtarifaszám (első 4 számjegye) szerint.

A kockázatos termékek listája ide kattintva tekinthető meg

Forrás: NAV

EnglishSlovakiaGermanRomania