Mi az Elektronikus
Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer?

Új fegyvere van a kormánynak az áfacsalás visszaszorítására, ez pedig nem más, mint az EKÁER, ami már szerepel a 2015-ös adóváltozások között. Aki ennek nem tesz eleget, az hatósági zárral, igen komoly mulasztási bírsággal, lefoglalással számolhat.

[gap]

Mit takar pontosan az EKÁER szám és az EKÁER rendszer fogalma?

Megváltozik az adózás rendjéről szóló törvény a jövő évtől. A legnagyobb változás minden kétséget kizáróan az lesz, hogy létrejön az áfacsalások visszaszorítására kialakított közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKAER). Az EKAER-nek köszönhetően ellenőrizhetővé válik az EU bármely tagállamából Magyarországra, vagy fordítva, Magyarországról egy EU-s országba irányuló, az adott termék közúton való fuvarozásával, valamint az országon belül történő közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítése.

Kötelező bejelentés

Közúti fuvarozással járó tevékenységet a jövő év január elsejétől csak olyan adózó folytathat, aki rendelkezik Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) számmal. A szabályozás akkor érvényes, ha:

Útdíjköteles gépjárművel végzik a közúti fuvarozást

a) az Európai Unió valamely tagállamából Magyarországra hoznak be terméket,

b) Magyarország az Európai Unió valamelyik országába visznek ki terméket,

c) belföldi forgalomban, első adóköteles termékértékesítés esetén nem végfelhasználó számára.

Ha az előbb felsorolt esetek bármelyike fennáll, az adózók kötelesek az állami adó- és vámhatósághoz bejelentést tenni, az adózás rendjéről szóló törvény 11. számú mellékletében meghatározott adattartalommal.

A bejelentést az EKAER elektronikus felületén kell majd megtenni. Itt az állami adó- és vámhatóság minden bejelentéshez ad majd egy EKÁER számot, mely 15 napig lesz érvényes. Aki megtette a bejelentést, annak az EKAER számot ki kell adnia a fuvarozást végző, vagy a fuvarozást szervező személynek, mert ennek a személynek is szüksége lesz az azonosító számra egy hatósági ellenőrzés során.

Aki bejelenti a közúti fuvarozással járó tevékenység folytatását, azt a személyt az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi, és a bejelentése alapján ad neki egy EKAER számot.

A NÉBIH FELIR és az EKÁER

Az új rendszer az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó termékek esetén kizárólag a FELIR azonosítóval rendelkező ügyfelek szállítmányához ad számot.

A NÉBIH FELIR kereső alkalmazásának oldalán (http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/felir-kereso) ellenőrizhető, hogy a forgalmazott termék a vámtarifaszám alapján FELIR köteles-e, egy adott vállalkozása a TEÁOR száma alapján FELIR regisztráció kötelezett-e, valamint, az adott vállalkozás rendelkezik-e FELIR azonosítóval. A NÉBIH felhívja ügyfelei figyelmét, hogy aki a FELIR hatálya alá tartozó tevékenységet végez és nem rendelkezik azonosítóval, regisztrálnia kell magát.

A regisztrációt a felügyeleti díj bevallási rendszeren keresztül lehet elvégezni a NÉBIH weboldalán (https://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/felir). Amennyiben az ügyfél 2014. évben érvényes bevallást nyújtott be, biztosan rendelkezik FELIR azonosítóval, ha azonban elmulasztotta a bevallási kötelezettséget teljesíteni, a pótbevallás benyújtásával egyidejűleg a FELIR nyilvántartásba vétel is megtörténik. Ha tevékenységét 2014-ben kezdte meg az ügyfél, és ezért az idei évben nem vonatkozott rá a bevallási kötelezettség, akkor nullás bevallás leadása mellett nyilvántartásba veszi a hivatal.

A rendszer másik sarkalatos pontja, hogy élelmiszer uniós tagállamból történő behozatala esetén azt csak a 3/2010 (VII. 5.) VM rendelet alapján bejelentett első magyarországi tárolási helyen engedi kirakodni. A rendelet szerint azoknak az élelmiszer-vállalkozásoknak, amelyek harmadik országból vagy uniós tagállamból élelmiszert forgalomba hozatal vagy tovább feldolgozás céljából behoznak, regisztrálniuk kell magukat és azt a telephelyet, első magyarországi tárolási helyet, ahol az árut először betárolták.

A regisztrált első magyarországi tárolási helyek a NÉBIH weboldalán található kereső (http://portal.nebih.gov.hu/elso-betarolasi-hely-kereso) segítségével elérhetők. Amennyiben valamely vállalkozás első tárolási helyet üzemeltet és nem találja adatait az adatbázisban, nyilvántartásba vételi kérelmével növényi alaptermék forgalmazása estén forduljon a területileg illetékes megyei kormányhivatal növény és talajvédelmi igazgatóságához, egyéb élelmiszer esetében a területileg illetékes járási állategészségügyi hivatalhoz.

Kockázatos élelmiszerek és kockázatos termékek

EKAER számot kell kérni a kockázatos élelmiszerek esetén akkor is, ha:

• a terméket nem útdíjköteles gépjárművel szállítják, illetve egy fuvar keretében egyazon címzettnek szállított termékek össztömege több mint 200 kilogramm, illetve adó nélküli ára több, mint 250 ezer forint

• egyéb kockázatos termékek esetében, akkor, ha nem útdíjköteles a gépjármű, és az egy fuvar keretében ugyanannak a címzettnek szállított termékek össztömege több mint 500 kilogramm, illetve adó nélküli ellenértéke több, mint 1 millió forint

Jelenleg még nincs tisztázva, hogy mit jelent pontosan a kockázatos élelmiszerek fogalma, ezt majd a későbbiekben fogják rögzíteni.

Mikor kötelező a kockázati biztosíték nyújtása?

Ez akkor kötelező, ha az adózó a

– első adóköteles termékértékesítést belföldön nem végfelhasználó számára

– az Európai Unió valamely tagállamából Magyarországra történő termékbehozatalt

kockázatos termékekkel végzi, illetve közúti fuvarozó tevékenységet folytat kockázatos élelmiszerek tekintetében kockázati biztosítékot kell, hogy nyújtson. Kivétel ez alól az a közúti fuvarozó tevékenység, amely bérmunka céljára történik.

A nemzetközi segélyszállítmányokat szállító gépjárműveknek, illetve a katonai gépjárműveknek nem kell EKAER számot igényelni

Élelmiszerek tekintetében szigorúbb a rendszer, és figyelembe veszik a jelenleg érvényben lévő élelmiszerbiztonsági szabályokat is. Az egyik leglényegesebb szabály, hogy ha nem nyújtanak megfelelő mértékű biztosítékot, akkor nem lehetséges az új EKÁER szám kiadása. A szabályozás kitér a kockázati biztosíték kiszámítási módjára, illetve leírja azt is, hogy milyen pénzösszeg áll folyamatosan rendelkezésre.

Mivel sok gazdálkodó indít el több szállítmányt egy időben, illetve egyszerre több van úton, nem kell mindet egyesével fedezni a kockázati biztosítékkal, hanem elég csupán a legnagyobb értékűt.

A kockázati biztosítéknyújtási kötelezettséget lehet úgy teljesíteni, hogy az állami adóhatóság erre a célra elkülönített letéti számlájára fizetjük a pénzt közvetlenül, esetleg garanciát nyújtunk. Hogy az adózót semmi ne akadályozza abban, hogy a biztosítási kötelezettségének eleget tehessen, az állami adóhatóság biztosítja, hogy elektronikus felületen lehessen nyomon követni, illetve lekérdezni.

Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az adózó:

• amennyiben az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy

amennyiben megfelel a következő feltételek mindegyikének:

• legalább két éve működik, és
• szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint
• a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.

Milyen adatokat vesz nyilvántartásba az adóhatóság az EKAER rendszerben?

a) az EKAER számot,

b) a feladó félre vonatkozó adatokat (név, adóazonosító szám),

c) a felrakodás pontos címét,

d) a címzettre vonatkozó adatokat (név, adóazonosító szám),

e) az átvétel pontos címét,

j) ha kockázatos terméket forgalmazunk belföldre, akkor annak a vállalkozásnak az adatait, ami a kirakodás (átvétel) címén található ingatlant jogszerűen használja. Itt is névre és adóazonosító számra kell gondolni. Ez csak akkor kell, ha a vállalkozás és a címzett nem ugyanaz.

g) ha belföldre fuvarozunk terméket, akkor a kirakodási helyre érkezés, illetve ha az EU más tagállamába szállítunk, akkor a felrakodás megkezdésének bejelentése milyen elérhetőségekről lehetséges. Itt telefonszámot és e-mail címet kell megadni

h) azon a termékeknek, melyek EKAER számhoz tartoznak:

ha) általános megnevezése,

hb) a vám-és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 EGK tanácsi rendelet I. számú mellékletének (a Kombinált Nómenklatúrának) szerinti vámtarifaszám (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig), a bejelentés pillanatában érvényes szöveg szerint

hc) az egyes tételek bruttó tömege kilogrammban,

hd) a veszélyességi bárca száma, ha veszélyes terméket fuvarozunk

he) a termék adózónál használt cikkszáma, hogy a terméket könnyebb legyen beazonosítani (amennyiben ez az adat elérhető)

i) hogy miért fuvarozzuk a terméket közúton. Ennek oka lehet:

ia) termék értékesítése,

ib) termék beszerzése,

ic) bérmunka,

id) más cél,

j) ha az előbb említett okok közül a termékbeszerzés vagy termékértékesítés áll fenn, az egyes termékmegnevezésekhez tartozó adó nélküli ár, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez tartozó adó nélküli beszerzési ár, vagy egy hasonló termék adó nélküli beszerzési ellenértéke. Ha nem tudjuk az árat, akkor az adó nélküli előállítási értéket kell megadni.

k) a gépjármű rendszáma, ami a terméket szállítja

l) az EU egy tagállamából Magyarországra történő fuvarozás, illetve Magyarországon belüli fuvarozás esetén az az időpont, mikor a gépjármű, amivel a terméket fuvarozták, megérkezik a kirakodási (átvételi) helyre,

m) a Magyarországról az EU-ba történő fuvarozás esetén a gépjárműre való felrakodás kezdő időpontja kell.

A termék címzettje, feladója és a fuvarozó nyilatkozattételre kötelezhető a fuvarozást végző személy nyilatkozata alapján

a) a szállított terméknevéről és mennyiségéről,

b) a szállítóeszköznevéről és rendszámáról,

c) a termék hol veszik át,

d) az EKAER számról,

e) az ingatlan használatának jogcíméről, ha a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, vagy fióktelepe.

Következmények EKAER számmal kapcsolatos jogsértések esetén

• Hatósági zár

Ha indokolja a rakomány jellege, vagy a szállítmány és a rendeltetési hely között nincs összhang, vagy egyéb kockázati tényezők állnak fenn, az állami adó- és vámhatósága alkalmazza a hatósági zárat a szállítóeszközön, hogy biztosítsa a termék azonosságát. Ugyanez történik akkor is, ha a termék fuvarozásában érintett általános forgalmi adó alany nem tesz nyilatkozatot. Kivételt képeznek azok az esetek, ha a szállítmány élő állat,vagy a gyorsan romló termék.

A hatósági zár kétféle lehet: hatósági pecséttel ellátott csomagzár, vagy raktérzár. Az állami adó- és vámhatóság ellenőrizheti belföldön, hogy a zár sértetlen-e, valamint ha a zár alkalmazásának oka megszűnik, intézkedik a zár eltávolításának érdekében.

• Mulasztási bírság az áru értékének 40 százalékáig

Ha az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során azt találja, hogy az adózó nem tett teljes egészében eleget az EKAER számmal kapcsolatos kötelezettségének a termék vagy annak egy része kapcsán, az érintett termék vagy az adott igazolatlan eredetűnek minősül. Ilyen esetben az állami adó- és vámhatóság az adózót a termék értékének legfeljebb 40 százalékáig bírságolhatja.

• Lefoglalás

Ha az állami adó- és vámhatóság kiszabja az előbb említett bírságot, lefoglalhatja a fuvarozott terméket – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével. A lefoglalás a bírság összegének mértékéig lehetséges, és az adóhatóság erről rendelkezik abban a határozatban, melyben a bírságot kiszabta. A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság felveszi a jegyzőkönyvet, a lefoglalt ingóságot pedig vagy zárolja, vagy elszállíttatja és megőrzi, aminek költségeit az adózó köteles megtéríteni.

Mikortól érvényesek az EKÁER szabályai?

A szabályok a 2015. január 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozásokra vonatkoznak.

Legfrissebb hírek, információk